187

Ez volt a csavaroskupakos kisüvegre ráírva, amit az erfranc vörösbor gyanánt adott a miniatűr olaszfelvágottas és a még miniatűrebb sajtos szendvics mellé.
187 ml.
na jó, volt rajta mindenféle más is, de az már csupa betű volt, amit jelen kivételes esetben könnyebb volt elfelejtenem, mint a számokat (pedig ez nálam mindig fordítva megy, ejnye), de annyit mondhatok, nevenincs csontszáraz csersavas vacak volt, hogy az erfranc essen beléjük...
Éreztem:
hogy nem kéne belebambulnom az előttem ülő leányka könyvébe, de komolyan megkapott könyvének következő sora: a kegyelmi ajándék felismerése.
büntetőjog, gondoltam sziklaszilárdan, ám amikor a szemem a "csodatétel ajándékának felismerése" sorhoz ért, rájöttem, hogy nem.
inkább aludtam tovább.