a pánkfesztiváltól a győri parkig

avagy egyhetes sörtúra a mosoni dunán
Ittam:
- söröket, ászoktól borsodiig, üveges, dobozos és csapolt kiszerelésben
- borokat (volt félédes tokaji muskotály, meg valami vörös is)
- beherovkát, amit eszti a korcsmárossal a laposüvegembe töltetett
- ágiék pálinkáját (ki tudja már, milyen is volt az)
Éreztem:
- hogy csekély vigasz a dobozos borsodi, ha pár száz méterre azt üvölti pár kékhajú tarajos, hogy TYÚK VAGYOK vagy hogy MOSSÁL KEZET SZARÁS UTÁN, de azért örök életre szóló emlék marad Batman és Pici, meg az a srác, aki szentül hitte, hogy letolta a gatyáját a rajkai punk-buszon
- hogy veszélyes dolog hullócsillagok láttán pókot kívánni
- hogy nincs is jobb dolog a dunai szabadstrandon, mint a frissen csapolt sör és az ajándék zserbó az árnyékban
- hogy nincs is jobb, mint a falusi kisbolt melletti kiskocsma teraszán egy koradélutáni korsó sör
- hogy nincs is jobb, mint a túra (vagy talán a világ?) legjobb táborhelyén szemerkélő esőben a bográcsos szmekleveshez eliszogatott dobozos borsodi
- ahogy lecsengenek az indulatok a túra legdrágább sörétől az állomás előtti parkban üldögélve