tízévesa

Ittam:
- elitpityukó (0.5 vilmos, 0.5 zöld valami, almakarika, szóda)
- agypuhító mohító, ékezettel
Éreztem:
Hogy a corporate buli legkönnyebben a székekben bukhat el.
Mármint a székek hiányában.

Enáddá fejlehajtott metálvillás ihajcsuhajj krtek-kress?

Inni fogok:
a holnapi súlyos rendezvényen (Erik Sumo Band, PASO és a Veszprém megyei pozitív lemez- (valamint sör- és becherovka)pörgető Syrup-os brigád (Mesterházy & Pipedome)):
- előmelegítő, barátságos (1,4%-os) citromos és bodzás Radlereket?
- sok gyömbérrel kevert sört?
- sok egyebet (becherovkát, whisky-kávét és jägert)?
Érzem:
hogy nem kellene, ahogy a zagorára is írtam, a jobbik felem sem szereti a rosszabbik énemet, így ő valószínűleg nem is jön (így pláne fennáll a veszély, h rosszalkodni fogok). Most így hirtelen nem is tudom, talán annak kellene drukkolnom, h legyen akkora tömeg (amitől egyébként masszív parám van évek óta, és amitől talán a leginkább jöhet elő a bulikon belőlem az alkoholikus), h ne tudjak elég italt venni a türelemetlen hiperaktivitásomban? Nem tudom, mindenesetre tegnap megvettem rá az elővételes jegyet, és - a hibáimat tovább gyarapítva - újraélesztettem (majd ráadásul publikussá tettem) egy post erejéig a kmnt-blogot, azt viszont biztosan tudom, hogy már régesrégen megérett a helyzet egy egyhetes madeirai pihenőre.

(És akkor még a másnapi Kid Koalás, Danny Breaks-es és sokmagyardídzsés kéthelyszínes trafós hering*(?)buliról nem is beszéltem (*a legutóbbi Bomb The Jazz-re még Oláh 'Majális' Gino is benézett a galerivel))

szép város heidelberg

a zalmaszesz, a zalmaszesz...

az ember megpróbál jó házigazdának látszani, és cipeli mindenfelé a jónépet, hamár voltak oly kedvesek, hogy végigvihogják velünk a hétvégét.
cserébe kaptak jókis helyi sert a helyi szódakertből, aztán jókis helyi bort a pfalzi borozóból, meg almabort a frankfurti autentikus kajáldából, ami kivételesen nem volt műanyagpalack ízű, viszont jól fejbe kólint...

FS

az úgy volt, hogy kappadókia után éjszaka lebuszozunk analiaba, onnan meg reggel átbumlizunk Anamurba, mert ott nincsenek, csak helyiek, de aztán tizenhárom óra utazás után megszületett a döntés, sidében leszállunk, lesz ami lesz.
lett szállásunk napi húsz zsetonért a szemüveges néni és a fogatlan vihogó bácsi panziójában, ahol reggeli ugyan nem járt, csak tea (bed and tea), de a hatalmas konyhát használhattuk. így aztán lett isteni tojásos lecsó, amit ők is ismernek és szeretnek, ettek is belőle az öregek vigyorogva.
aztán lett hajókázás a környéken, fel a vízeséshez, ahol aztán szertartásosan kiterítették a seprűvel és deszkával véresre vert kígyót, ami persze még élt, amit persze nem lehetett ennyiben hagyni, jól meg kellett a vérző állatot rázni, rámrázva a még alig alvadó vérét.
aztán búcsúzóul beültünk egy puccos helyre a tengerparton vacsizni, ahol kipróbáltuk a török sörök gyöngyét, az efest. jó kis selymes híg söröcske, nyári estékre. olajban sütött kalmárhoz azonban nem ajánljuk, főleg nem a következő éjszakai buszút előtt, komoly záróizom- és akaraterő erősítő.

túlélni kemencét

Ittam:
icukalé aka csajozós pityukó
- 5 cl ribizlibor
- 1.5 dl házi vörös küvé
Éreztem:
Most nem az alkoholról ez a bejegyzés. Emlékállítás ez annak a hétvégének, melynek végére biztosak voltunk abban, hogy létezik a halálra zabálja magát fogalom. Jöjjön inkább az, hogy alig 40 óra alatt a kemencéből mi mindent

Ettünk:
- adidas(TM) és kulabá alakúra sütött szalonnák
- reggeli
- töki pompos
- kapros béles
- kemencés kacsasült izsópos házi sk. rozscipóval
- kapros béles
- bográcsos babgulyás
- reggeli
- bográcsos babgulyás
- kemencés csülök karottás ill sült céklás tepsis színe váltó burgonyával
- kemencés sült csirkecomb hagymás tepsis burgonyával
- kapros béles
- szalakjai somlói galuska

hosszúlépés fröccs

Ittam:
- 1 hosszúlépés
- 2 nagyfröccs
éreztem:
1 lelkifröccs, hosszú idő után. rendezni a söröket.